If I Want to Whistle, I Whistle (Fütyülök az egészre)

A heti bemutatók között a látványos popcornmozik (Battle: Los Angeles, Sactum) mellett egy remek művészfilmet is fellelhetnek az artfilmek rajongói. A Cirkó Film-nek hála eljuthatott hozzánk az eddig szinte csak fesztiválokon vetített román alkotás, a Fütyülök az egészre, melyet tavaly a Berlinale-n duplán (!) díjaztak.

A film a fiatalkorúak börtönében játszódik, a főszereplő Silviunak csak pár napja lenne hátra szabadlábra helyezéséig, ám a dolgok összeesküdnek ellene. A gondok akkor kezdődnek, amikor meglátogatja a kisöccse. A fiúcska elújságolja bátyjának, hogy visszatért az eddig Olaszországban élő édesanyjuk és azonnal magával akarja vinni őt. Silvian összeroskad a tudattól, hogy elszakadhat egyetlen szerettétől, tudja, amint külföldön összejönne egy új férfivel az anyjuk, ugyanúgy lemondana a kisfiúról és magára hagyná, akárcsak vele tette. Elönti a düh, ha arra gondol, hogy ugyanarra a sorsra jusson kistestvére, mit ő maga.

Ettől kezdve Silvian csapdába esett vadként viselkedik, tisztában van vele, mire kijut, már nem fogja otthon találni öccsét. Ráadásul rabtársai sem könnyítik meg a napjait, hirtelen mindenki csicskásává válik, hiszen mindenki jól tudja odabent, hogy akár egy rossz pillanatban elcsattanó pofon miatt is hónapokkal, vagy akár évekkel is eltolhatják bárki szabadlábra helyezését.

Ugyanezekben a napokban találja meg a szerelem is a szerencsétlen fiút. Megtetszik neki egy szociológus lány, aki interjút készít az elítéltekkel. Bár tudja, hogy két külön világhoz tartoznak, de a négy kizárólag férfiak társaságában töltött év után neki már az is elmondhatatlan boldogságot jelentene, ha meghívhatná egy csésze kávéra. Talán nem is szerelem ez, csak szeretne egyszer az életében pár percig olyan életet élni, mint kortársai.

A feszültség egyre csak fokozódik, majd egy túszdrámában bontakozik ki a film. Ezúttal bárki fogollyá válhat a foglyok között. Az elsőfilmes író-rendező Florin Serban sajátos, már-már dokumentumfilmszerű ábrázolásmódjának köszönhetően pedig idővel mi nézők is úgy érezzük, hogy ott raboskodunk a roskadozó falak között. De ehhez a hitelesen játszó szereplők is kellenek, akik legtöbbje (akárcsak a Winter's Bone esetében) önmagát alakítja, ugyanis a legtöbben valóban elítéltek.

Pontozásom: 8\10. De senki ne egy The Next three days szerű hollywoodi börtönszökteséses tucatfilmre számítson. Itt nem lesz agyafúrt menekülési terv, őrült lövöldözés vagy csendben kúszás a szellőzőrendszerekben. Itt senki nem vár csőre töltött távcsövessel, hogy leszedje a menekülőket. Ez Kelet-Európa. Itt tesznek rá a pocakos őrök, ha valaki gyorsabban fut náluk és átbújik a lyukas drótkerítésen. A kommandósok estére úgyis visszahozzák...

Hazai premier: 2011.03.17.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartott premieren készült fotók:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.