The A-Team (A szupercsapat)

Végre hozzánk is elért a 80-as évek kultsorozatának filmes remake-je. Az alkotók alaposan felturbózták a negyed évszázada vetített sikersorozatot, de szerencsére mégis sikerült megőrizniük a 3 híján 100 részes szupercsapat laza, cool hangulatát.

Hannibál ezredes és különítménye ezúttal nem egy reményvesztett segítségkérő kedvéért számolnak le a rosszfiúkkal, azt láthatjuk, hogyan jött létre az alakulat, ugyanis egy előzményfilmet kapunk róluk.

Talán az alapsztori az, ami a gyengéje a filmek: négy főhősünket rács mögé ítéli a hadbíróság egy olyan vád miatt, amit el sem követtek, ők pedig úgy látják, az a legmegfelelőbb módja ártatlanságuk bizonyítására, ha megszöknek. Tudom-tudom, ez az alapötlet már a sorozatban is neccesen állta meg a helyét 25 éve, viszont a mozifilm annyira pörög, hogy ettől bonyolultabb történeten nem is lenne egy másodpernyi ideje sem agyalni a nézőnek. Sorra váltják a kegyetlen jól kidolgozott akciójelenetek egymást, ha akad is egy-két perc közöttük, hogy kifújjuk magunk, máris Murdock eszement dolgain vagy Szépfiú poénjain röhöghetünk.

A színészeket külön nem éltetném, bár megérdemelnék, hisz annak ellenére, hogy nem túl karakterközpontú a film, azért nem lehetett egyszerű egy milliók által nézett sorozat néhai sztárjainak gesztusait felvenni. A Districk9-os Sharlto Copley szerepét találtam talán kicsit soknak, ennyire nem volt azért eszement Murdock eredetileg, illetve az egykori street fighter-bajnok Quinton Jacksont sem értem, hogy miért rohangált Rosszfiú ruháiban a filmben. Ja, hogy ő alakította? Most őszintén, hasonlít Mr. T-re? Lehet hogy csak azért, mert még gyermek voltam, de szerintem az elődje jóval félelmetesebb volt...

Liam Neeson viszont remekel Hannibál ezredes szerepében, Bradley Coopernek pedig még jobban is áll talán Szépfiú karaktere, mint Dirk Benedict-nek. 

A forgatókönyvíró fantáziájának köszönhetően még a fizika törvényei sem akadályozzák a srácokat a küldetések közben, ha rajtuk múlik, még akár egy zuhanó tankot is letesznek ejtőernyővel. De ez most megint nem az a moziélmény, ahol a melletted ülőnek magyarázod, hogy ez már megint milyen ciki jelenet volt... Nem, mert a film sem veszi komolyan magát, akárcsak a Knight and Day sem tette. Nem is várja, hogy még a nyár végén is róla beszéljünk, mert csupán arra hivatott, hogy a maga két órájában nyújtson felhőtlen szórakozást az akciófilmek kedvelőinek.

A bal agyféltekénket akár otthon is hagyhatjuk, a gyorsan váltakozó képsorokhoz semmi logikára és elemző gondolatra nem lesz szükségünk, hisz a mi feladatunk csak annyi, hogy kényelmesen hátradőljünk és élvezzük a férfi szemet gyönyörködtető robbantásokat, a világ megmentését pedig bízzuk a szupercsapatra.

Bár a kritikusok szétszedték a filmet, (kissé unalmas már, hogy minden könnyed akciófilmet Oscar-esélyes komoly alkotásként vizsgálnak) én mégis simán dobok rá 9\10-et.

 Hazai bemutató: 2010. augusztus 5.

Kicsit odatette magát a Fox stúdió a L.A.-i premierre: 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.