A Kés\alatt írójának első rendezése... Mit is mondjak, finoman szólva valami jóval ütősebb dolgot vártam volna a kultsorozat alkotójának tollából.

A párkapcsolati témájú vígjáték főszerepeiben a régen látott Helen Hunt (Mi kell a nőnek, Lesz ez még így se, Only You) és Liev Schreiber (Salt ügynök, Sikoly, X-men) a csábító harmadik pedig (a negyedik x-et elhagyva is még mindig csinos) Carla Gugino (Watchmen, Sucker Punch, Éjszaka a múzeumban, A túlvilág szülötte, Rohanás, Sin City).

Az olasz származású eyecandy is kevés, hogy felcsigázzon ez a lapos trailer. 

Bemutató: 2011.01.14. (limitált, Los Angeles)

Habkönnyű családi komédia az ünnepek közötti pihenéshez, főleg azok számára, akik szerették az előző részeket. A bevételekből várható volt a folytatás, még ha 8 évet is kellett várnunk Fockers-ék (a magyar változatban Beckur-ék) visszatérésére. Persze az alaptörténet ezúttal is az Greg és apósa csatározása, de főleg inkább a viccesen kínos szituációkon a hangsúly, amit Ben Stiller és Robert De Niro pillanatok alatt meg tud teremteni a semmiből. Az mondjuk kár, hogy az előzetesben látott vicceken kívül nem nagyon kecsegtet többel a film, de De Niro-val én úgy vagyok, hogy játszhat akármilyen lapos filmben, a legjelentéktelenebb mondataiban is A taxisofőr, A dühöngő bika vagy A rettegés foka című filmjeiben látott legendás alakításait olvasom le az arcáról. Örülök, hogy még mindig ilyen jó kondiban van a színészóriás, állítólag a fejesugrásos jelenetet is kaszkadőr nélkül oldotta meg.

Nyilván nehéz dolguk volt a forgatókönyvíróknak, főleg hogy a népes szereplőtábor mellett további bővítést is kellett alkalmazniuk, hogy még több sztár csalogassa be a nézőket a moziba. Talán kissé erőltetett a "megcsalásos" (vagy nem meg csalásos) szál, de gondolom senki nem a feszes történetvezetésért vált jegyet a filmre, hanem hogy a már jól megismert karakterek jól bevált viccein kacagjon. Nincs is ezzel semmi baj, hisz a dolog működik, hazánkban is a legnézettebb film volt a bemutatóját követő héten.

Azt mondjuk rettentően sajnálom, hogy Jessica Alba karakterét ennyire rém idegesítőre szabták, pedig jóval több potenciál lett volna az ő fehérneműs domborításában.

De amúgy tényleg nincs semmi gond a filmmel, hisz amire hivatott, hogy másfél órára megmosolyogtassa a nézőket, megfelel. De azért folytatást már nem kérnék belőle, ha lehet... 5\10.

Hazai premier: 2010.12.23.

A los angeles-i premieren szinte minden szereplő ott volt:

Kövezzetek meg, de nekem ez a film irtóra tetszett!

Ugyan azon kevés emberek közé tartozom, akik nem látták az első két részt, mert hallgattam a lehúzós kritikákra és nem akartam unalmas filmre pazarolni az időm. De az éven annyira az angol filmek rajongójává tett a Moon, az An Education és Fish Tank, hogy alig várom, hogy egy-egy szigetországi alkotás kerüljön a hazai mozikba. Az sem gátolt meg, hogy semmit sem tudtam a történetről, gyorsan leszedtem egy rövidített kiadást C.S. Lewis regényeiből és ledaráltam a vetítés előtt néhány órával, hogy ne csak bambán nézzek az ismeretlen karakterekre.

Mert hát eléggé színes és összetett világot teremtett a modern kori gyermek-fantasyk megalkotója és akárcsak a könyvek, a filmes feldolgozás epizódjai is szoros összefüggésben követik egymást, akinek az életéből hozzám hasonlóan kimaradt az első két rész, annak nehéz dolga akad a kusza szálak összerakásában. Eleinte én is úgy éreztem, mintha egy sorozat sokadik évadjának közepén kapcsolódnék be, pedig mint mondottam, a film megtekintése előtt 1-2 órával még az ír író  sorait bújtam.

Ezúttal a Pevensie-testvérek csupán két fiatalabbik tagja találja magát Narniában, unokatestvérükkel karöltve, mert a korábbi történetek két másik főhőse, Susan és Peter már túl idős a varázslatok világához. Örömmel fogadja őket Narnia királya, Caspian herceg, hisz jövetelük oka, hogy őt segítsék a világ pereméig tartó kalandos expedíciója során.

A film végi bonyodalom megoldásában jelentős szerepet játszik a leglebilincselőbb karakter, Narnia teremtője, Aslan, akiben isteni jellemvonásokat fedezhetünk fel: megismerhetjük szeretetét, teremtő erejét, megbocsátását, vezetését, önfeláldozását. 

Igaz, hogy a gyerekszínészek nem voltak a toppon, de hát van még bőven idejük fejlődni. Azt is belátom, hogy sokkal jobb CGI-t érdemelt volna a film, a 3D-re pedig abszolút nem volt szükség, semmi pluszt nem ad a látványhoz. De mégis valahogy annyira varázslatos Narnia világa, hogy nem létezik, hogy ne ragadja el azt, akiben egy kis szikrányi fantázia is maradt gyermekkorából. 

Pontozásom: 8\10. Az hónap legnagyobb meglepetése számomra. Magamra sem ismerek, mert eddig nem voltam nagy kalandfilm-fan, de most nagyon szurkolok a film nézettségéért, mert a sikerén múlik a folytatás létrejötte.

Hazai bemutató: 2010.12.09.

Eddig 104 millió dollár bevételt hozott a 155 millió dollárból forgatott film a 20th Century Fox-nak, magasan a bevételi lista tetején teljesített a hétvégén a tengerentúlon, megelőzve Tangled (Aranyhaj és a nagy gubanc)-ot. 

A londoni gálabemutatón II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg is részt vett:

A több hetes csökkentett üzemmód után ma újraindul a blog, melyet próbálok majd ismét napi rendszerességgel frissíteni, amennyiben időm engedi.

Persze a két hónap alatt kimaradt kritikákat, nézettségi statisztikákat, előzeteseket is megpróbálom azért lassacskán pótolni, ha esetleg elfogynak a heti néznivalók és új előzetest sem tesznek közzé.

           Üdv: Fenyo86

A The A-team, a Letters to Juliet és A varázslótanonc után is maradt még néznivaló a hétre.

Az év eddigi két animáció-folytatása, a Toy Story 3 és a Shrek 4 mind remekül sikerült, a 2001-es Cats and Dog második része azonban a mozijegy árának a felét sem éri meg, üresebb és sokkal unalmasabb, mint az első epizód. Teljesen felesleges volt a 3D-ssé alakításra pazarolni a perceket és a Warner Bros. pénzét (konkrétan 85 millió dollár-t), inkább a forgatókönyvön rágták volna még magukat az alkotók.

Eleve nehezen dolgozható fel, hogy a mesékben ősellenségként ábrázolt címszereplő állatfajok szövetséget kössenek egymással, de hogy föld alatti titkos járatokban irányítják a gazdáiktól is fényévekkel fejlettebb hi-tech kütyüikkel a világot, túl sok lehet a célközönségnek.

Az, hogy a négylábúak halkan cseverésznek, amint meggyőződtek arról, hogy nincs ember a közelben, ötletes húzás volt 9 éve. Egészen aranyos családi sztorit lehetne ebből kihozni mondjuk egy kisfiúval, aki rájön a titokra, vagy valami ilyesmivel... De a Cats & Dogs 2-nek parányi köze sincs a valósághoz, a talpunk alatt húzódó fantáziavilág akkora elrugaszkodás a valóságtól, hogy az még egy felnőtt nézőt is az unalomba kerget, nem csoda tehát, ha egy 4-10 éves gyermeket is az érdektelenség határára visz.

A mozgó szájú állatok 15-20 perc után már nem is olyan viccesek, a szellemesség teljes hiánya pedig ugyancsak nem vonzza a filmre a figyelmet.

Miután pedig kiderült, hogy már a galambok és az egerek sem úgy viselkednek, mint a állatok, teljesen megsemmisültem. Sajnos nehéz olyan kutyákat vagy macskákat megkedvelni, amelyek cseppet sem viselkednek úgy, mint az állatok. Talán a túl sok báb és CGI miatt nem nőtt a szívemhez sem a főhős németjuhász, sem segítői.

Pontozásom:  2\10. A Cats & Dogs 2 egy szörnyű James Bond paródia, szőrös lényekkel elbábozva.

Igazából nem is tudom miért néztem meg ezt a filmet, kb. két színész van, akit egyenesen utálok és az pont a két főszereplője az öt közül: Adam Sandler és Rob Schneider. Én kérek elnézést a rajongóiktól, tudom, hogy velem van a baj, de annyit csalódtam a filmjeikben... Bár inkább magamra vagyok mérges, mert mindig reménykedem, hogy majd az új filmjükben most már biztosan megnevettetnek. Nos, ezúttal sem tették...

A gyermekként kosárbajnokságot nyerő csapat tagjai a győzelmet ünneplő teadélután óta nem látták egymást. 30 év múlva, edzőjük temetésén hozza őket újra össze a sors. A "mi történt veled azóta" körkérdés megválaszolásaival rádöbbennek, mennyire egysíkú lett életük, így úgy döntenek, visszahozzák ifjonckoruk kalandjait, még ha csak egy hétvégére is: kibérelnek egy tóparti házat, hogy bebizonyítsák maguknak, nem nőttek ki a bulizásból és a sör melletti poénkodásból.

A gond csak az, hogy sajnos mégis kinőttek...

Mert hogy az unalmas sztori mellé banális, gyermekded poénokat kapunk, az egy-két maximum megmosolyogtatónak nevezhető momentumot pedig már mind ellőtték az előzetesben. És ez édeskevés egy olyan produkciótól, melyben olyan nevek játszanak, mint Adam Sandler, Salma Hayek, Rob Schneider, Steve Buscemi, Kevin James, Chris Rock és David Spade. Jobb jutalomjátékot érdemelnek volna a Saturday Night Live nagy öregjei...

Értékelés: 3\10.

Tutira nagyobbakat röhögünk, ha eldobják a pocsék forgatókönyvet, Sandlerék kezébe nyomnak egy kamerát, egy-egy rekesz sört, és tényleg elküldik őket egy tóparti hétvégére, hogy rögzítsék az ökörködésüket...

Hazai bebutató: 2010.07.29.

Mindezek ellenére nézett lesz a film a nagy neveknek köszönhetően, bőven meg fog térülni a 80 millió dolláros forgatási költség, izgulnia nem kell a Sony Pictures-nek. 40 millió dollárral nyitott az első hétvégén, bőven 200 felett lesz a nyár végére.

A los angeles-i premier fotói:

A zenék mondjuk érdekesek a filmben, hisz a 80-as évek második feléből hallunk dalokat, pedig minimum 10-15 évvel korábbi zenék kellettek volna, hisz gondolom a cél a gyerekkoruk (a kosaras idők, ahol olyan 6-10 évesek) nosztalgiája lett volna.

Ennek ellenére igazi feel-good dalok, összeszedtem a lejátszóba, amennyit megtaláltam a neten:

Te jó ég! Az egyik leggyengébb film idén a mozikban. Így hirtelen még a The Spy Next Door-tól is vészesebbnek tűnt. Kizárt, hogy legyen olyan alacsony életkorú célközönség, amely nem érezné cikinek a filmben található gagyi poénokat. Pedig anno nem kis színész volt Brandon Fraser (Ütközések, Múmia, Kőbunkó, A bájkeverő, Tintaszív) és a 80-as évek szexideáljának, Brooke Shields-nek (Kék lagúna, Rúzs és New York, Szabadnak születtek) sem tudom, mi járhatott a fejében, mikor aláírta a szerződését erre a borzalmas filmre. Az egy dolog, hogy előbbi Val Kilmer-hez hasonlóan elég nagy túlsúlyra tett szert, cseppet sem féltve ezzel a karrierjét, mégsem értem, hogy adhatta ehhez a minősíthetetlen másfélórás mozgóképhez (filmnek nem nevezném) a nevét. A Furry Vengeance premierje óta persze megy a média oltása, hogy csak a karakter miatt hízott el, mert hogy így viccesebben fest a vásznon. Na persze! Azért ez nem egy Bridget Jones szintű szerep:) De mindegy is. Valamiről írniuk kell az újságoknak, mert a filmről biztosan nem fognak. Én sem pazarolnám tovább rá a karaktereket. Pontozásom: 1\10   

Hazai bemutató: 2010. június 24.

Óriási bukta lett a film a Summit Entertainment-nek, hiszen vissza sem termelte a büdzséjét: 35 millió dollárból forgatták és csak 32 millió dollárt hozott. Na sajnálni azért nem kell a filmstúdiót, bőven behozzák a hiányt majd a The Twilight Saga: Eclipse-al.

Néhány vörösszőnyeges fotó a los angeles-i premierről: