Míg karácsonyi filmeket szép számmal gyárt Hollywood, addig húsvéti témájú alkotásokkal csak elvétve találkozhatunk. Úgy gondolom, a Hop című animáció sem fog áradatot elindítani, mivel cseppet sem eredeti, csupán egy húsvétinak álcázott karácsonyi filmet kapunk a Gru alkotóitól.

A történet rém egyszerű, mintha az Alvin és a mókusok forgatókönyve találkozna a Télapu sztorijával. A húsvéti nyúl megtisztelő tisztségét lassan megöröklő fiatal tapsifülesnek esze ágában sincs átvenni a komoly szervezési gondokkal teli munkát korosodó apjától. Szíve szerint inkább egy bandában dobolna. Ugyanezekkel a gondokkal küszködik a léhűtő Fred (James Marsden - The Box, Cats and Dogs 2, X-men, Sex Drive, 27 Dresses) is, szülei türelme pedig egyre fogytán. A sors úgy hozza, hogy a felelősség elől a Húsvét-szigetekről Hollywood-ba menekülő nyuszi éppen Fred kocsija alatt találja magát. A balesetben persze senki nem sérül meg, csak az ijedtség nagy. Főleg mikor a tapsifüles emberi hangon szólal meg Fred előtt.

A CGI állatkák aranyosak, sikerült élettel megtölteniük az animátoroknak a mesefigurákat, de sajnos tizedannyi időt sem töltöttek a történet megírásával. Én aláírom, hogy technikailag tényleg szuperül hozták össze az élőszereplőket a rajzolt grafikával, de a lélegzetelállító látvány sem fogja tudni sosem pótolni a fantáziadús történet hiányát. Ennek igazolásához az utóbbi hónapokban is láttunk már sajnos jópár példát, lásd Tron: Legacy, Sucker Punch, Battle: Los Angeles, Gulliver's Travels, Gnomeo and Juliet, Cats and Dogs 2...

De ami a legnagyobb gond, hogy az előzetesben látott egy-két nem is túl erős poén teszi ki a film humoros oldalát, több viccre senki ne számítson a 90 percnyi játékidő alatt. Ráadásul már a David Hasselhoff-os és Hugh Hefner-es cameo-t is ellőtték már (előbbit a Spongyabob-ban, utóbbit A házinyusziban és a Miss Márciusban) így itt inkább szánalmas a próbálkozás.

Ugyan elképzelhető, hogy egy kis társadalomkritikát hordoz azért a film, mely szerint egyre jobban kitolódik a "mindenki lehet sztár"-sugallatú tv-műsorok és videojátékok miatt a gyerekek önállóvá válásá, 30-35 éves korukig hallani sem akarnak a munkáról és az önfenntartásról, álomvilágban élve várják, hogy a kezükbe hulljon álmaik jól fizető munkaviszonya. Ebből ered a film központi konfliktusa, az apa-fia viszony megromlása a szülő elfogyott türelme miatt, ám az alkotók valamiért elfelejtették befejezni a történetet, az utolsó percre csak úgy belebiggyesztettek egy "Na jó, valójában büszke vagyok rád" mondatot az apa szájába és máris szent a béke. Akarom mondani a húsvét.

Pontozásom: 4\10. És ehhez 1 db pluszpontként még hozzá is vettem a hazai fordítók és szinkronszínészek 110%-os munkáját. Kétlem, hogy az eredeti változat bővelkedett volna a fülenőtthöz (felnőtt) és nyúldíjashoz (nyugdíjas) hasonló szóviccekkel.

Hazai bemutató: 2011.04.14.

A los angeles-i premieren készült fotók:

Talán kevesen gondolnánk, hogy a többször Emmy-díjra jelölt, hazánkban is nagy sikerrel vetített rajzfilmsorozat, a Hupikék törpikék története több, mint 50 éves.

A hazánkban augusztus végén bemutatásra kerülő film apró lényeit véletlenül a Central Park közepébe varázsolja a gonosz Hókuszpók. Nem kis feladat előtt állnak Törpilláék, ha vissza akarnak jutni Aprajafalvára, de segít nekik a feladatban Neil Patrick Harris (Így jártam anyátokkal, Kalandférgek, Pókember) és Jayma Mays (Glee, A pláza ásza) is.

Nem örülök neki, mikor előveszik gyermekorom meseszereplőit és rémes élőszereplős filmekben dolgozzzák fel a történetüket. Nem is nagyon győzött meg a trailer, sőt, de mivel a Maci Laci is óriási pozitív meglepetésként ért néhány hete, így lehet, hogy a törpöknek is adok egy esélyt. De érzem, hogy bánni fogom azt a kidobott másfél órát...

Hazai bemutató: 2011.08.25.
 

A Toy Story és a Shrek lezárása után befutott még hozzánk év végére Luc Besson (Az ötödik elem, Leon, a profi, Taxi, Elrabolva, A szállító, Wasabi,), trilógiájának utolsó része is, mely a hangzatos alcím (The War of Two Worlds) ellenére igencsak felejthetőre sikerült. Nyilván a célközönség a 6-10 éves korosztály, de egy 21. századi egészestés rajzfilmek valahogyan meg kellene próbálnia lekötni az idősebbek táborát is. Ehhez azonban nem elég egy-két Star Wars-os kikacsintgatás (spoiler: apa és fia harca)...

A látványra mindenesetre nem lehet panasz, tökéletes munka, meg is látszik, hogy közel 700-an vettek részt a rajzfilm megalkotásában. Minden aprólékosan kidolgozott, akárcsak az előző részekben, ahol a villangók parányi világát ismerhettük meg. Ezúttal azonban a mi életterünkbe csöppennek a kert mélyén élő fura teremtmények, hogy megakadályozzák az embernagyságúvá változott főgonosz, Maltazár merényletét a polgármesteri tisztségért. Ám nem kell megijedni, sikerült a népes alkotótábornak az, ami csak igen kevés CGI-csapatnak: képesek úgy összeolvasztani a valós és rajzolt karaktereket, hogy az bárkit is zavarna.

A munka gyümölcse valószínűleg ezúttal sem marad el, ha figyelembe vesszük, a tényeket, miszerint:

  8 millióan nézték az első rész tv-s vetítését Franciaországban,
  2 millió dvd-t adtak el az első két epizódból,
10 millióan nézték meg moziban.

Töretlen sikere ellenére én mégsem értékelem túlzottan a fordulatokban szűkölködő történetvezetést figyelembe véve, még ha a mögöttes tartalom az apa-fia viszony és a feltétel nélküli elfogadás is. (színesbőrű törzsfőnök - francia rendőr, a pánikbeteg anya kontaktusa az anyósával ill. a hangyával, Arthur és Darkos kapcsolata). Pláne nagy űrt hagyott szerintem a főhősök beteljesületlen románca és a hangzatos cím által beígért látványos, nagy világromboló csata. Ezért csak a 4\10-pont tőlem. És ebben a brilliáns látvány javára írt pluszpontok is benne vannak. Megmondom őszintén, ha lenne csemetém, én inkább a Tangled (Aranyhaj és a nagy gubanc) vagy a Megamind (Megaagy)-ra vinném el...

Hazai bemutató: 2010.12.23.

Ma jött ki a Rómeó és Júlia történetét kerti törpékkel feldolgozó, Valentin-napra szánt 3D-s animáció második előzetese. Nem sok esélyét látom a The Romantics (A szerelmesek), a No Strings Attached (Csak szexre kellesz) , vagy a New York, I Love You mellett, pláne hogy Elton John dalival fűszerezik, viszont világpremier lesz nálunk.

Hazai bemutató: 2011.02.10. 

A Disney ízig-vérig klasszikus mesei vonásokból álló animációs filmje, a Tangled (Aranyhaj és a nagy gubanc) után a Dreamworks egy modern történetű szuperhősös rajzfilmmel áll a közönség elé. Ám ezúttal nem a jótékony védelmező superherot, hanem a furfangos kis vézna, csúnyácska ellenfelét szerettetik meg a közönséggel az alkotók. A rossz és a jó örök rivalizálásából váratlanul a gonosztevő Megamind kerül ki győztesen a film első perceiben és máris lehangoló kérdéssel találja szembe magát: mit tehet a gonosz pusztító, ha már nincs kivel megküzdenie?

A Dreamworks 18. rajzfilmje egyértelműen a konkurencia Pixar Animation A hihetetlen család című sikerfilmjének mutat fricskát, de az Iron Man Tony Stark-ját is kíméletlenül kifigurázza (pont ezért lett volna hatalmas poén, ha pont Robert Downey Jr. lett a hangja, nagy kár, hogy végül nem tudták összeütemezni egy másik filmje forgatása miatt). Az egyetlen gond talán csak az, hogy a Megamind-ot megelőzte pár hónappal a Gru, amely szintén egy szívszorítóan sérülékeny gonosztevő csetlő-botlásával szórakoztatta a nézősereget.

Mindemellett szinte az elejétől a végéig a Superman história előtt tiszteleg az alkotás, hisz nemcsak hogy a repülni képes, emberfeletti erővel bíró, jólfésült Metroman (tiszta Szupermen) és a gonosz (Megamind - mintha Lex Luthor és Brainiac keveréke lenne) származik egy távoli, elpusztult bolygóról, hanem szerelmes érzelmeik tárgya, az okos sztárriporter is mintha Loise Lane született mása lenne. Nevét (Roxanne Richie) a Ghost Rider riporternőjéről (akit amúgy Eva Mendes alakított) kapta.

Még ha nem is nagyon veszélyezteti a Toy Story utolsó darabjának Oscar díját, szerintem akkor is a valaha készült egyik (ha nem a) leglendületesebb és legfordulatosabb animációs film, nincs olyan perce, amely ne tartogatna poénokat vagy váratlan csavarokat.

Pontozásom: 9\10. A mínusz egy pont a lerágott csontú alapsztori miatt, picit kezdenek már minden bőrt lehúzni a szuperhősök hétköznapi szituációkba való helyezéséről (Defendor, Kick\Ass, Gru, Iron man), illetve a rossz időzítés miatt (Gru).

Hazai bemutató: 2010.12.16.

Eddig 208 millió dollárnyi bevételt hozott az Universal Pictures-nek a 130 millióból készített remekmű. 

<

A Karib-tenger kalózai alkotóinak animációs filmje március elején nyit nálunk. A sztori egy kaméleonról szól, aki megszokott, nyugis élővilágából, egy terráriumból kerül a zord és kegyetlen vadnyugatra. Itt a nagy alkalom Rango számára, hogy végre több lehessen belőle, mint egy egyszerű házikedvenc, így sheriff-nek adja ki magát. Nem biztos, hogy ez a legjobb ötlet, ha életben akar maradni...

Engem máris megvettek ezzel az imádnivaló, poénos karakterrel, amelynek hangját Johny Depp kölcsönözte.