Egy harmadik trailert is összevágott a  New Line Cinema az alig több, mint egy hét múlva bemutatásra kerülő (hozzánk szeptember 9-én eljutó) romkomnak, melyben Drew Barrymore, Christina Applegate és Justin Long játszák a főszerepeket.

Noha nem vagyok a műfaj rajongója, pláne az idei rém gyenge felhozatalnak köszönhetően (The Rebound, I Love You Philiph Morris, Sex and the City 2, The Back-up Plan, She's Out of My League, When in Rome) de a roppant szimpatikus szereposztásnak köszönhetően viszont biztosan ott leszek valamelyik vetítésen.

 Hazai premier: 2010.09.09.

Még egy romantikus film a Love and other Drugs és a How do you know után, ezúttal a Paramount Pictures-től, elvileg szeptemberben lesz néhány limitált vetítés, de gondolom a terjesztést szintén karácsonyra tolják.

Katie Holmes a film producere és aki már látta, azok szerint pályája eddigi legjobb alakítását nyújtja. A történet szerint hét főiskolai jóbarát jön össze a diplomaosztó után hat évvel, hogy részt vegyen kettejük esküvőjén. Ám kissé összezavarodnak a dolgok, az egyik koszorúslány (Katie Holmes) ugyanis a vőlegény csaja volt a fősulis évek alatt.

Elég sok ismert arcot összeszedtek a hét jóbarát szerepére:

a vőlegény: Josh Duhamel (When in Rome, Las Vegas, Transformers)
a menyasszony: Anna Paquin (True Blood, Zongoralecke, A csaj nem jár egyedül, X-men)
ex-csaj: Katie Holmes (Dawson és a haverok, A fülke, Batman - Kezdődik)
továbbá: Adam Brody (Narancsvidék, Jennifer's Body) Elijah Wood (Gyűrűk ura, Sin City), Malin Ankerman (Watchmen, Agyő nagy Ő, A kör, Koponyák), Jeremy Strong.

A rendező és forgatókönyvíró a Galt Niederhoffer eddig inkább producerkedett, az After Life és a Grace nélkül az élet-hez is köthető leginkább a neve.

 Bemutató: 2010. szeptember 10.

Végre egy börtönszöktetéses film, vagy legalábbis így elsőre annak tűnik. Bár a Robin Hood-ban nem győzött meg Russel Crowe, most javíthat, ő alakítja ugyanis a mindenre elszánt férjet, akinek börtönbe csukják ártatlan feleségét (Elizabeth Banks - Hívatlan vendég, Zack és Miri pornót forgat, Mindenképen talán, 40 éves szűz, Pókembe 2). Olivia Wild (Doktor House, Narancsvidék, A kezdet kezdete, Alpha Dog) és a számomra nagy kedvenc, Liam Neeson (The A-Team, After Life, Clash of the Titans, Batman, Az átok, Schindler listája, Narnia krónikái) lesz a segítségére. De a fő húzónév számomra a rendező Paul Haggis, sokat dolgozott ugyanis Eastwood-mesterrel, biztosan eltanult tőle egysmást a rendezés terén is. Forgatókönyvíróként Oscar-t is kapott már az Ütközések-ért, de ő jegyzi a Terminátor 4, a Levelek Ivo Dzsimáról, A dicsőség zászlaja, a Casino Royal, az Ütközések vagy az egyik nagy kedvencem, A millió dolláros bébi szkriptjét. 

Világpremier (Belgium): 2010. november 17. 

How do you know, that Summer is coming? - Blockbusters in the cinemas!
How do you know, that Christmas or Valentine's day is coming?

Egy moziőrült abból veszi észre, hogy valentin nap vagy a karácsony közeleg, hogy megszaporodnak az olcsó költségvetésű, B-kategóriás sztárokkal teli romantikus vígjátékok a vetítőtermekben. Az idei felhozatal első jelentkezője a How do You know, melyben Reese Witherspoon, Jack Nicholson, Owen Wilson és Paul Rudd próbál mosolyt és könnyeket csalni a női nézők arcaira.

Az már más kérdés, hogy hozzánk csak január végén jut el. Legalább akkor már Valentin napra tették volna...

Hazai premier: 2010.01.27. 

Csak 2011. februárjában jut majd el hozzánk Christina Aguilera filmes debütálása, melyről most dobta ki a Sony Pictures az első trailert. Bár nem vagyok a táncos-zenész-mjuzikeles filmek rajongója, azért szívesen megnézek időnként egyet-egyet, ennyi húzónévvel  pedig már-már a radaromra is felkerülne a film (legfőképp Stanley Tucci és Christina Aguilera alakítása érdekel, de Kristen Bell  -Minden kút Rómába vezet, a Narancsvidékes Peter Gallagher, a Pandorum-os Cam Gigandet, Cher és Eric Dane- Valentin-nap is sokakat becsalogat majd a mozikba), ha nem az elcsépelt "csapzott hajú szegény lány a nagyvárosba érkezik, ahol felfedezik"-sztorival állnának már megint elő. (Kb. mintha csak összegyúrnánk a Chicago, A szelek szárnyán, A Sakáltanya és a Moulin Rouge történetét.

De azért egy próbát megér. Majd meglátjuk milyenek a visszajelzések, hiszen csupán aprócska 3 hónapot késik hozzánk a világpremierhez képest... Ugyan mi az...:P

 Hazai premier: 2010.02.03.

Talán túl sok romantikus film bonyodalma adódott már a szerelmesek anyagi helyzetének szakadéknyi különbségéből (Álmomban már láttalak, Los Angeles-i tündérmese, Sztárom a párom, Titanic, Szerelmünk lapjai, Vágy és vezeklés, Micsoda nő), a tinik vonzódásából is kihoztak már mindent a műfajon belül (Spinédzserek, High School Musical, Twilight, Amerikai Pite, Rómeó és Júlia, 10 dolog amit utálok benned, A bambanő), de a betegség (Séta a múltba, Édes november, Keith) is lerágott csont lesz egy ideig.

Emiatt a 21. századi forgatókönyvírók egyre szokatlanabb konfliktusokkal próbálkoznak, hogy minél szélesebb réteghez eljuttassák filmjüket. Divat lett újabban idősekről (Mamma Mia, A szerelem gyűrűje, Levelek Júliának, Egyszerűen bonyolult) és melegekről (I  love you Philiph Morris, A Single man, Túl a barátságon, A fiúk nem sírnak) is romantikus filmet forgatni, Julianne Moore rendező férje, Bart Freundlich azonban még ettől is eredetibbet talált ki: az idős nő-fiatal srác felállást.

A koncepció tehát megvan, de kik játszák el a szerepet? Először is kell egy csinos 40-es. Nézzük csak, Jennifer Lopez kilőve az Ilyen a formám miatt, Julia Roberts sosem volt szexi, Megvan! Catherine Zeta-Jones-t már biztosan hiányolják az emberek a mozivásznakról, cseppet sem veszített a bájából, bizonyára színészi tehetségét sem veszítette el az alatt a pár év alatt, míg inkább Broadway Show-kban sziporkázott a Hollywood-i operatőrök kamerái helyett. Párjául megfelel a legújabb Jason Bigg-klón (folyton bénázó, de azért szerethető zsidó srác) Justin Bartha.

A helyszín? Hol is játszódott Mrs. Michael Douglas legutóbbi szerelmes filmje? Manhattan szigete? Tökéletes!

A gond csak az, hogy a Szex és New York Carrie Bradshaw-jának köszönhetően a 21. századi Manhattan-t mostanában a legtöbb forgatókönyvíró olyan helynek látja, ahol a kávézókban szingli 30-as nők csoportja hahotázik pikáns férfiügyeiről, míg a huszonéves diákmelós kiszolgálók az előző esti egyetemi bulikat tárgyalják, szüleik legnagyobb gondja pedig, hogy egyre korosodó gyereküknek végre valami érelmes melót szerezzenek, hogy mihamarabb megszabaduljanak tőle. (Feltéve persze, ha nem Manhattan pusztítása a film fő témája, lásd 2012, A képlet, Transformers, Watchmen, Cloverfield, Az esemény, Skyline, Armageddon, A függetlenség napja, Godzilla, Deep Impact).

A legnagyobb gond, hogy ugyanezen elcsépelt sztereotípiákból rakta össze Bart Freudlich a megható és vicces jeleneteket konkrétan abszolút mellőző (elvileg) romantikus vígjátékát, melyben Sandy (Catherine Zeta-Jones), a 40-es, összetört szívű nő próbál két gyermekével új életet kezdeni a lehetőségek városában, miután rájött, hogy csalta a férje. A 24 éves Aram-mal (Justin Bartha) szintén elbánt Kupidó nyila, egy francia lány vetette feleségül magát vele, hogy letelepedési engedélyhez jusson az USA-ban. A diplomái ellenére kávézóban dolgozó srácból minden lelkesedést és ambíció kihalt, így már érthetőbb, hogy elvállalja a Sandy gyermekeire való vigyázást, míg az anyuka diplomatákkal randizgat.

Kérdés, hogy működhet -e ez a kapcsolat hosszabb távon is, képes -e legyűrni a pár az eléjük gördített akadályt, a hölgy javára írandó 15 évnyi korkülönbséget. 

Hiába azonban az újító koncepció a sztori alkotójától, ha a megvalósítás teljesen ötlettelen. A színészek hozzák a formájukat, velük semmi gond nincs, sőt, aranyos, de teljesen felejthető, fantáziátlan történetet kapuk, humor nélkül. Az egyetlen csemege talán a filmben a 60-as évek popkirálya, Art Garfunkel feltűnése.

Pontozásom: 4\10.

 Hazai bemutató: 2010. július 22. 

Talán egyenlőre még túlzás lenne Amanda Seyfried-et a romantikus vígjátékok királynőjének nevezni, de úgy látom, ő lehetne az, aki betölthetné Meg Ryan és Sandra Bullock helyét, mivel Kate Hudson-t és Zooey Deschanel-t már túl idősnek tartom az efféle szerepekhez, Katherine Heigl és Miley Cyrus pedig nem igazán remekelt -e téren.

Seyfried kisasszony ezúttal egy Sophie nevű, bájos újságírót alakít, aki a napsütötte Észak-Olaszországba utazik vőlegényével egy olyan esküvő előtti nászútra. A romantikus vakáció azonban csak ürügy, a saját étterme nyitására készülő srác inkább csak az élelmiszer beszállítókkal próbálja ápolni a kapcsolatát. Inkább merül el Olaszország gasztronómiai világában, mintsem Verona utcáin romantikázzon barátnőjével, így a lány egyedül vág neki a látnivalók megismerésének. Ekkor talál rá egy érdekes falra, amire zokogó nők tucatjai ragasztják borítékjaikat: a leveleket Shakespeare Júliájának címzik, aki remek tanácsokkal válaszol a szerelmi gondokkal küszködő nőknek.

Miután sikerül kiderítenie, hogy kik dolgoznak "Júlia titkárnőjeként", ő is beszáll egy levél erejéig: egy 50 éve megírt, kétségbeesett angol lány soraira válaszol, aki fél elmondani szüleinek, hogy Olaszországi nyaralása alatt kalandba keveredett egy jóképű, földmunkás fiúval, Lorenzóval. Sophie nem tudja, célhoz ér -e egyáltalán a válasza, de úgy dönt, megérdemli írója a (bár kissé megkésett) szerelmi tanácsot, mely a következő: ha akkor el is szalasztotta, ne féljen újra megkeresni szerelmét.

Hála a Nagy-Britannia precíz postai szolgáltatásainak, egy 73 éves hölgy (Vanessa Redgrave -Vágy és vezeklés, Gyilkosság az Orient Expresszen, Júlia, Mission Impossible, Oscar Wild szerelmei) tűnk fel jóképű ügyvéd unokájával (Christopher Egan) napokon belül, hogy elmeséljék a levél feladójának, hogy megfogadták tanácsát és odautaztak, hogy megkeressék a hölgy egykori szerelmét, akit 50 éve sem volt képes kiheverni.

Rögvest neki is látnak hármasban a feladatnak, hogy megkeressék az olasz lovagot. A gond csak az, hogy akad egy-pár Lorenzo a környéken, de a kis csapat akár az egész országot is kész körbejárni, ha a legkisebb halvány esély is mutatkozik arra, hogy újra összehozzák a fél évszázada elszakadt párt.

A generációkon át ívelő szerelmi történet az év legromantikusabb meséje, a műfaj rajongói imádni fogják az aranyos karaktereket, Olaszország mesés tájait és a kissé talán sablonos befejezés (már megint apró félreértéseken múlik a pár percnyi bonyodalom...) ellenére is messze a legédesebb szerelmi vígjáték az éven. Két óra unatkozásra számítottam, ehhez képest ezerszer szórakoztatóbb film, mint amit vártam: 9\10.

Teljesen más film ez a rendezőtől, mint amiket eddig megszokhattunk, ezúttal a viccek helyett a szívszorongató jeleneteken a fő hangsúly (annál a résznél még én is majdnem elszontyolodtam, mikor az angol hölgy meséli Sophienak, hogyan próbálta feldolgozni lánya elvesztését, tavaly ugyanis a valóságban is megtörtént ez a szörnyű tragédia a színésznővel)

Hazai premier: 2010.08.05.  

Néhány a los angeles-i premieren készül fotók közül: